Úgy érzed, hogy férfiként megtapos a nagy betűs Élet?

Előfordul Veled néhanapján, hogy úgy érzed, bármit is teszel, nem mennek a dolgaid? Férfiként benned él a bizonyítás vágya, hogy minden maximálisan menjen, de a legnagyobb erőfeszítéseid sem hozzák el a várva várt sikert? Ilyenkor mit lehet tenni? Benned van a hiba, vagy az is lehet, hogy az Égiek összefogtak ellened? De miért pont Téged pécéztek volna ki a több milliárd ember közül? Úgy érzed, hogy nem érdemelted ki ezt a „bánásmódot”?

SEMMI SEM TART ÖRÖKKÉ

Elvileg olyan nincs, hogy egy embert örökkön örökké kajáltasson a nagy betűs Élet. Mert aminek kezdete van, annak vége is van. Meg még sok bölcsességet fel lehetne hozni, csak hogy megnyugtassuk a kikészülő idegrendszerünket. De ugye azt is tudjuk, hogy van az elmélet, és van a gyakorlat, és olyan is előfordul néhanapján, hogy a kettő még csak köszönőviszonyban sincs egymással.

A FÉRFI ALKOTNI ÉS DOLGOZNI AKAR

Mi van akkor, ha van egy sor titulusod, diplomád, megspékelve egy jó adag szakmai és élettapasztalattal, és mégsem jönnek a hivatásodban az eredmények?

Te vagy a hibás?

A férfinak alapvető lelki követelménye, hogy letegyen valamit a képzeletbeli asztalra. Ha ez nem megy, önmagát marcangolja, és nem nyílik meg. Hiába van körülötte az érte aggódó család, a családfő képtelen megnyílni, és beszélni az érzéseiről. Hogy mennyire semminek érzi magát, mert nincs rá szükség. Nem kap munkát, illetve amit kaphatna, azt vagy nem tudja jó szinten végezni, vagy annyira kevés pénzt kap érte, hogy szinte nem is éri meg elmenni dolgozni.

Mi van akkor, ha a férfi nem tudja kiélni a benne rejlő kreatív építőt és alkotót? Tudja egyáltalán, hogy mire képes és mire nem?

A KÜLVILÁG NYOMÁSA

Úgy érzed, többre lennél, vagy lettél volna képes, mint amit az anyagi világban képes vagy felmutatni? Érzed, hogy belülről majd szétszed a feszültség, mert mennél, de nincs hova? A várakozás őrületében annyira magad alatt vagy, hogy megcsíp a depresszió?

Tudom, azt mondod, ez csak pillanatnyi nehézség, amin biztosan egy-kettőre túl leszel. Úgy érzed, hogy minden tudásod megvan, ami a sikerhez kell, mindent meg is tettél már érte, tudod, hogy ott vagy már a siker küszöbén… de ott is maradsz.

A világ csak a győzteseket ismeri el. Ez már csak így van. Igaz, a dobogó második és harmadik foka is értékes, de akkor is: ki emlékszik a statisztikai adatokat feldolgozókon kívül a „többiekre”. Mert a győztes mindent visz: pénzt, dicsőséget, tapsot, hatalmat, irigykedő tekinteteket, tényleg mindent.

Az első helyet sohasem kell megmagyarázni, a másodikat már igen. Nem sikerült jól a felkészülés vége, közbejött egy betegség… meg ilyenek.

A CSALÁDBAN MI A HELYZET?

Klasszikus értelemben vett családok ma már nem igazán léteznek. Igen, ha jön a gyerek, akkor az anya otthon marad, de az esetek többségében a kicsi bölcsibe kerül, hogy meglegyen újra a másik pénzkereseti láb is az apa mellett. Mert kevés kivételtől eltekintve nem az a jellemző, hogy a családfő egymaga képes lenne eltartani a családját. Régen ez ment, az asszonyok a gyerekeket szülték egymás után, és végig otthon maradtak, de ez akkoriban volt. Ez a kép ma már sokszor csak hiú ábránd.

Az apa éjt nappallá téve dolgozik, hogy legyen mit aprítani a tejbe. Ott vannak a kicsik, fizetni kell a lakás, a kocsi és a lakás berendezéseinek hiteleit, ott vannak a gyerekek kiadásai, és még egy napot sem mentek el nyaralni.

Ilyen lelki állapotban kel fel az apukák jelentős része: teljesíteni kell a munkahelyen vagy a vállalkozásban, mert ha ez nincs meg, akkor borul a bili.

Közben a sportos férfiak egyre kevesebbet mozognak, évente felmegy egy-két kiló, és mire észbe kapnak, már jelentős súlyfelesleggel rendelkeznek. Hiába a tv reklámok özöne az egészséges táplálkozásról és a stresszmentes életről; ilyenkor csak mosolyognak egyet kínjukban, és elhúzzák a szájukat. Tudják, hogy egyenes út vezet a szívinfarktus, a szív és érrendszeri betegségek felé, de a pedált nyomni kell, nincs megállás.

AMIKOR ÚGY ÉRZED, HOGY…

Ismerősek a fenti szavak és mondatok? Érezted már úgy magad, hogy nem tudtad, hogyan tovább? Menni kellene előre, de nem tudod, hogy az merre van?

Amikor iskolás az ember, tele van életkedvvel és tetterővel. Lehozná az égről is a csillagokat. Aztán felnő, és megkóstolja az Élet. Mellémegy a párkapcsolata, a felesége megcsalta, a gyerekeket csak este látja, mert amikor reggel korán elmegy a munkába, még alszanak. A valamikor oly vonzó feleség is fáradt, elnyomják a napi terhek.

Ekkor jön egy guru, aki egy előadásban elmondja, vagy egy könyvben leírja, hogy miként kell gazdagon és szabadon élni.

Ennek ellenére úgy érzed, hogy egy teljesen más világban élsz, és bár mindent megteszel, hogy szabadon és boldogan élj – még célokat is írsz a füzetedbe, mert úgy hallottad, hogy a leírt célok visznek Téged előre –, aztán mégsem történik semmi.

Illetve történik, de Te azt észre sem veszed, mert mindig hol a jövőben, hol meg a múltban élsz. Közben meg észre sem veszed, hogy az Élet elment melletted. Lehet, még a kitűzött céljaidat is elérted, de legbelül érzed, hogy közben elfelejtettél élni.