A reggeli felkelés után mindig jól jön egy csésze finom fekete. Amint lefőtt a kávé, fogom az akácmézes üveget, beleteszek két teáskanállal a kedvenc bögrémbe, egy pici tej, és irány a kulturális élet központja, ahová a király is gyalog jár. Ma reggel a kedvenc skandináv rejtvényfüzetkémet nyitottam ki, és kezdtem el egy új oldalt. A kép mellett rögtön ott volt a kérdés – harag –, míg alatta a három kihagyott kocka. Egyértelmű volt, hogy a megfejtés a düh szó. Harag és düh a párkapcsolatban: egyből adott volt a téma, mert úgy vettem észre, hogy gyakorta összemossák ezt a két szót, és sokan negatívan közelítenek magához a dühhöz. Pedig a düh megjelenése a férfi és nő között oly természetes, mint ahogyan élünk. Mégis vajon hogyan alakul ki a harag és düh a párkapcsolatban?
A DÜH UGYANAZ, MINT A HARAG?
Lehet, Te is voltál már úgy a párkapcsolatodban, hogy hirtelen azt érezted, menten szétpukkansz. A párod csinált vagy mondott valamit, és azt érezted, kidobod az ablakon. Dühöt éreztél, és… nem történt semmi. Nem emelted fel a hangod, nem üvöltöttél és mondtál olyanokat, amit a lelked mélyén nem gondoltál komolyan, és nem jöttek ki belőled a szavak. Csak álltál ott, és nem vettél levegőt egy ideig. A szemed szikrákat hányt, majd kihunyt.
Ismerős? Találkoztál már ezzel a helyzettel? És ha igen, vajon elgondolkodtál azon, mit is jelent valójában a harag és düh a párkapcsolatban?
MITŐL FÉLÜNK, AMIKOR DÜHÖSEK VAGYUNK?
Van gyereked? Ha nincs, akkor olyan rokonod, akinek van? Láttál már igazán dühös gyereket? Aki egyik pillanatról a másikra a békés játék közepette dühkitörésben tört ki, és ordított és sikított dühében?
Volt már ilyen tapasztalatod?
És mi történt pár pillanat múlva, miután kidühöngte magát a kicsi? Megvan? Igen, visszatért a dühöt megelőző állapotába; teljes szívből játszott tovább, és úgy mosolygott, mintha mi sem történt volna.
Egy felnőtt ember viselkedhet így a párkapcsolatában? Ha azt mondjuk, hogy nem, jön azonnal a kérdés, hogy miért nem. Miért csak a gyerekek kiváltsága az, hogy dühösek lehetnek, és ezzel kifejezhetik az érzéseiket? Mert a düh egy érzés, amit egyik pillanatról a másikra élünk meg, vagy nem élünk meg.
DE TÉNYLEG, MITŐL FÉLÜNK?
- Elveszítjük a kontrollt
- Megsértjük a másik felünket
- Hogy néz ki, hogy felnőtt emberként dühöngünk?
- Mit fognak szólni a szomszédok, ha meghallják?
- A felnőtt lét velejárója, hogy az ember tudja uralni az érzelmeit
- A düh a gyengeség jele
- Nem ezt tanultuk a szüleinktől… az iskolában…
- Bocsánatot kell kérnünk attól, akit megbántottunk, de nem tudjuk, ezt hogyan kell csinálni, mert senki sem tanította meg nekünk
MI TÖRTÉNIK, HA EGY FELNŐTT NEM ENGEDI KI A DÜHÉT A PÁRKAPCSOLATÁBAN?
Ráül a düh fejére, és nem engedi ki. Kontroll alatt tartja. Amikor vicsorítva mosolyog. Amikor visszafojtja a lélegzetét, és pár másodpercig nem vesz levegőt. A teste megfeszül, és a dühöt bent tartja a testében.
Így jelenik meg a harag és düh a párkapcsolatában.
„Mellre szívta”, vagy „szívére vette” - szoktuk ilyenkor mondani.
De tisztában vagyunk azzal, hogy mit is teszünk akkor, ha nem engedjük ki a dühünket?
Ha mellre szívunk valamit, akkor az attól függetlenül a testünkben marad, hogy mi már rég nem gondolunk rá. Lerakódik az izmainkban, a szívünkben. Betegséget okoz, vagy az évek során felgyülemlett energia egy nem várt pillanatban, mint a vulkán kitör, és tönkreteszi mindazt, amit addig a párkapcsolatunkban felépítettünk.
A HARAG KIALAKULÁSA
Ott van egy nem tetszés, az agyvizet felnyomó érzelem, amit akár ki is engedhetnénk. E helyett ráülünk a fejére, és úgy teszünk, mintha mi sem történt volna.
Aztán jön a következő eset, majd az azt követő. Mélyen tudjuk, hogy el kellett volna mondani, de nem volt merszünk szembenézni saját magunkkal, a saját érzelmeinkkel. Pedig ezek „csak” érzelmek, amik arra várnak és vártak, hogy kifejezzék őket.
És ezekkel a dühöt elnyomó tudatos cselekedeteinkkel elősegítjük a neheztelés, majd végül a harag kialakulását. Tüskék alakulnak ki a testünkben, és egy idő után azon kapjuk magunkat, hogy már nem is érző emberek, hanem csak tüskékből álló élőlények vagyunk, megannyi ki nem mondott és a testünkben megtelepedett sérelemmel.
Érdemes megnézni saját magunkat: a régmúlt apró kis sebeit őrizgetve mi is meglepődünk, hogy mekkora rombolást tud végezni a párkapcsolatunkban egy apró kis karcolás; az évek múltával óriási elefánt lesz belőle.
HARAG ÉS DÜH A PÁRKAPCSOLATBAN
Minden ember azt szeretné, ha megértenék és szeretnék őt. Meg azt is, hogy elfogadják. De mi van akkor, ha éppen ő nem képes elfogadni saját magát, és azt a tudatot, hogy akármit is csinál, akkor is vannak érzései. Amit akár még meg is mutathat a párjának, vagy az embertársainak.
A férfiak különösen szenvednek az érzelmeik kimutatásától. A világ azt várja tőlük, hogy kemények és határozottak legyenek minden helyzetben. Nem szabad rinyálniuk, mert az nem való egy igazi férfihoz. Aztán a családban a szeretett nőjük meg azt szeretné, ha a férfija megosztaná vele az életét és az... érzelmeit.
Viccelsz? - tehetné fel ilyenkor a férfi a kérdést. Az előbb még azt kívántad tőlem, hogy hozzam le Neked a csillagokat, öljem meg az elém kerülő sárkányokat, most meg azt akarod, hogy kisgyerek módjára beszéljek az érzéseimről? Hagyjál már békén!
BÁTORSÁG KELL AHHOZ, HOGY KI MERJÜK MUTATNI AZ ÉRZÉSEINKET
Nagyon nehéz kifejezni az érzéseinket egy olyan világban, ahol csak az erősek maradhatnak fenn. Erre nevel a társadalom. Az győz, aki első lesz. A másodikra valójában nem emlékszik senki.
Ebben az óriási tülekedésben nagyon nehéz megállni akár csak egy pillanatra is, és megvizsgálni, mit is jelent harag és düh a párkapcsolatban. Még inkább a saját életünkben kipróbálni legalább egyszer, amikor hirtelen megjelenik a fejünk búbján az a már sokszor elnyomott érzés – a düh –, és most először útjára engedni, és hagyni, hogy megtörténjen.
Legutóbbi hozzászólások